2010. június 18., péntek

.

Egyre süllyedek... Nem bírok a felszínen maradni.. Valami lentről húz, rángat lefelé, akármennyire is küzdök...Egyre kevésbé kapok levegőt, megfulladok... Látom a saját arcom kivülről, eltorzult, könnyek áztatták, szörnyű fájdalom van rajta...
És aztán valami megfog... Nem esek be csak lebegek a két rész között... De még így is húz lefelé.. Fáj minden pillanat amit a felszín alatt töltök.. Pedig egyre több ilyen van...
Lassan minden emlék elveszik...Mindent elveszítek...
Vége van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése