♥..

Ma voltam (voltunk) MQ-n (személyiség fejlesztő szarság.. Fogalmam sincs minek kell nekem oda járnom..xd Mindegy.xd) és ott el kellett mondanod egy régebbi napod történetét (lényegtelen).... 
És úgy kb. egy hónapja volt az a nap, amit írtam és fura, mert azt hittem, hogy akkor én boldog voltam.


De igazság szerint nagyon nem. Szóval ehhez az érzéshez köze nincs. Aznap jó napom volt, vidám voltam, mentem edzésre.. Akkor még az edzés volt a legfontosabb ... Mert hát azt hittem így közelebb kerülök bizonyos emberekhez, de rájöttem,hogy egyáltalán nem.


Visszatérve, aznap jókedvem volt, de semmi több. Mert, ha belegondolok nem voltam boldog. Mármint jó volt a közérzetem, meg minden jó volt aznap, de ... de ez annyira más!
Lehetetlen leírni.
Olyan érzés, hogy a lábad hegyétől a fejed búbjáig minden vidám benned és átjár valami fura érzés... Olyan, mintha hirtelen lávát öntenének egy kihűlt vulkánba.


Újra erőt ad, újra mosolygásra késztet, újra van miért felkelni és van egy olyan érzésem mikor lefekszem, hogy életem legboldogabb időszakát élem hála Neki.♥


Nem bírom megállni, hogy ne mosolyogjak, ha vele vagyok...Imádok vele lenni, olyankor megszűnik minden és mindenki... Akkor már semmi sem tud érdekelni, nem érdekel, hogy esik vagy fúj, se az, hogy hány óra, milyen nap van, mennyit kell még tanulni, mikor lesz vége a sulinak, stb, Csak az,hogy VÉGRE VELE LEHETEK és, hogy megadatott... 


Hogy miért most akadtunk össze nem tudom. Furcsa, mert nagyon megváltoztatott mindent.
Mintha a fekete-fehérből képes lenne szivárványszínűt csinálni; mintha egy kóbor kutyának otthon találnánk...
Minden a helyére kerül .


A legfurcsább, hogyha vele vagyok akkor olyan, mintha egész életembe ismertem és ugyanígy szerettem volna... Mert vele annyira könnyű, de közbe még is ott van, hogy 'úristenremegalábamnemkapoklevegőt' ... És a kettő érzés együtt hihetetlen... És tudom, hogy elfogad úgy ahogy vagyok, és nem hinném, hogy meg akarna változtatni.


Mert teljesen beleestem abba aki Ő maga.. Abba, ahogy beszél, amiket mond, amiken együtt tudunk nevetni..
Meg a hangja, a szeme , az arca, ahogy rám néz. Tudom leírtam már, de egyszerűen egész nap Ő jár a fejemben, nincs olyan perc, hogy ne jutna eszembe...


Sok ember élete végéig sem talál egy olyan embert, akivel EZT érezheti szerintem.. Mert mindenki keres.. És sokan nem hagynak lehetőséget valami Újnak.. Pedig komolyan mondom hihetetlen és lenyűgöző érzések és dolgok alakulhatnak egy olyan gondolatból hogy 'hé ő tetszik, ráírok'.


És ő nagyon értékes ember. Olyan, aki segít másoknak, aki őszinte és becsületes.. És tisztességes, nem olyan mint amilyenek mostanában a pasik... Nem tudom miért lett ez divat, hogy kurva flegmák meg bunkók legyünk a lányokkal, de nekem ez sosem jött be... És azt kerestem, hogy mikor lesz már valaki UDVARIAS..
De csak ennyi. Legyen udvarias... 
És Ő az. Annyira az...! És nem csak egy jó barátot kaptam általa, hanem annál 100szor, 1000szer többet..
Mert ez sokkal sokkal több, mint eddig bármi..
Annyira sok minden van bennem, amikor ránézek..


Szeretet, szerelem, kitartás, hűség, nevetés, és az,hogy bármit megtennék érte... Sok kapcsolatból pont ez hiányzik...
Itt viszont pont ez az,ami az egésznek az alapja.♥






Komolyan még mindig nem hiszem el,hogy ez velem történik...♥
Azt hittem lehetetlen, de mégse..


" Mert az álmok egyszer valóra válnak". :)♥




...:))