" When the darkness leaves you to lonely,
Or the world try to push you away,
When your sky is lookin' troubled,
You can count on me,
Cuz' I'm gona stay...
Put your worries in my pocket,
I got a key, so we can lock it,
I Swear that, I won't let them escape..."
Igazság szerint teljesen össze vagyok zavarodva. Már azt se tudom mi van.
Kicsikét sok dolgom van ebben az évben, így valahogy besűrűsödött minden.
Kb abból áll az életem, hogy felkelek, suli, zongora, edzés, rohangálok ide-oda, nulladik óra, hetedik óra, új tanárok, stb, tök sok tanulás, és eközben visszatértem régi lelkiszennyesláda pozíciómhoz, és hát nem a legszerencsésebben alakulnak a dolgocskáim perpillanat.
És bevallom őszintén, hogy igazuk volt páraknak abban, hogy azért nem bírtam semmibe belemenni, mert ami történt, azzal nagyon megégettem magamat....
És egyszerűen a szívem nem áll készen, vagy is hát inkább NEM KÉPES elviselni még egy ilyen fájdalmat...
Épp ezért ösztönösen elutasítja, hogy bárkivel ilyen szinten jól bírjam érezni magam....
Mert egyszerűen NEM AKAROK SZERELMES LENNI. Képtelen vagyok hinni benne....
Annyiszor megpróbáltam. Komolyan.. Nagyon sokszor...:)
Próbálkoztam vele, hogy el tudjam hinni, hogy igen NEKEM IS összejöhet, vagy, hogy ez végre talán egyszer jól alakulhat...
És mi lett mindig a vége? Hát persze, hogy ugyanúgy összetörtek, mint máskor.:'))
Ésközbe ott van, hogy nekem nagyon fontos lett Ő, és már egyre nagyobb szükségem van rá....
És tök hihetetlen, hogy pont egy ilyen csávó van pont RÁM állva, mert kb. hatvan másik (gondolom szászor jobb) lány van még "mellettem", akiknek annyit mondana, hogy "Tetszel járjunk" és örömmel a karjaiba vetné magát, tehát....
És a csávóban megvan minden..... Aranyos, figyel rám ( na jó kivéve egyszer, de azon már túljutottunk, remélem az nem ismétlődik meg...), kedves velem, érdeklem, és kb két-három hónapja beszélgetünk és MÉG MINDIG én érdeklem...........
Nos hát igen, ez sem sűrűn van, hogy én KELLEK egy csávónak hosszútávon.
Jó mondjuk szavakkal mondani könnyű....
Szóval nem tudom hogy mondjam, szükségem van rá, és kell nekem, csak azt szeretném, ha KIALAKULNA, ha tényleg lennie 'kell' valaminek... Nem akarok belemenni abba a hibába, hogy fejjel beleugrok valamibe... És nem vagyok képes egyelőre olyan "hivatalossá'" tenni a dolgot.... Nem tudom miért, védekező ösztön, vagy tudom is én....
Nem igazán vonz a gondolat, hogy elemezzem az érzéseim, mert úgy is világos, hogy kezdem nagyon megszeretni, és annyira kurva JÓ tulajdonságai vannak, meg olyan jó ember,meg rendes, hogy szerintem egy idő után képtelenség NEM beleszeretni.............
Csak nem akarom elhamarkodni. Nem akarok csalódni.
Kicsikét a kezembe akarom venni az életem, és váá...
És hihetetlen érzés, hogy valaki úgy szeret, ahogy vagyok... Hogy előtte nem kell hat évig sminkelnem meg semmi, mert nem zavarja... Vagy is hát, ahogy levettem kivételesen nem csak arról van szó, hogy "sziabasználak" vagy hasonlók, hanem Ő képes meglátni bennem VALAMIT...
Nem tudom, lehet, hogy Ő minden kapcsolatáról így vélekedik:D Fogalmam sincs.:)
De jólesik nagyon.
Ha nem lenne... Piffpuff kb ő az egyik legnagyobb támaszom...:)
Emlékszem nyáron is ŐT hívtam, mert tudtam, hogy képes megnyugtatni, akár csak azzal is, hogy meghallgat.
Hihetetlen....
"They say that good things take time,
But really great things happen in a blink of an eye,
Thought the chances to meet somebody like you,
were a million to one, i can't believe it....
...You're one in a million..."
És tisztában vagyok vele, hogy bonyolult vagyok, és azt is megérteném, ha Ő vagy bárki ezt nemképes hosszútávon tolerálni, és inkább összejön mással vagy csak úgy beleszeret másba, mert nem zárható ki...:)
Ő érdemelné meg a legjobban, hogy találjon valakit, aki meg is érdemli nem úgy, mint én...:')
De nagyon szépen köszönöm neki, akkárhogy alakul...........:)(L)
Napuszipá stb pacsi meg a többi hülyeséég<3.:')
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése