..........................................................

Én tényleg nagyon- de tényleg !- tökre örülök, hogy XY összejött, vagy, hogy mindenki ilyen-olyan boldog, de.....


Csak egy ici-picit tekintettel lehetnének rám. 


Csak annyi, hogyha látja, hogy fáj, akkor legalább bassza már oda, hogy 'na mondd már el mivan', de ne úgy, mint akit a legkevésbé sem izgat, mert akkor úgy sem fogom elmondani....


Tökre úgy érzem, hogy töröm magam, hogy ez meg az jól érezze magát, és más boldog legyen azt utána megint kurvára semmit nem kapok vissza....


Lelkiszennyesláda effektus visszatért.
Pont erre vágytam.


Mindenki boldog happi vidám juj deszép az élet ,csak ágó depizik folyton és ez kurva idegesítő gondolom.


Hát ez van.


Nem tudok mit csnálni.


Annál jobban nem tudom elfojtani, mint most.
Eljutottam egy pontra, ahol már nem is izgat, csak kurva szarul esik és érzem, hogy egyre csak halmozódik bennem a sok rossz gondolat meg stb, és egyre kevésbé hiszek a barátságban meg a szerelemben pláne...


Jó valakinek öösszejön minden. Legyen boldog.


De valakinek meg nem igazán. Semmi se. Szóval őt is figyelembe lehetne venni.


Csak egy ölelés vagy egy kedves szó néha olyan jól tudna esni.


De nem.


Valamit nagyon rosszul csinálhatok, mint látom.
Talán nem érdemlem meg, hogy boldog legyek.


Nem tudom miért ezt kapom. Biztos oka van.


Próbálom tolerálni saját magam, de perpill nem vagyok képes átélni semmit se, ezért bocsánatot kérek...


Próbáltam.. De nem megy.




" Well.... I tryin' to live without you, 
But tears falling from my eyes...."




És a legviccesebb, hogy kb senki se érti meg mivan,mert ezt valahogy nem lehet átérezni... egy ideig talán, de aztán a legtöbbenújra boldogok én meg csak állok itt tök magányosan továbbra is és nem tudok mit kezdeni kb magammal.


Szükségem lenne valakire, hogy támogasson. De nem. Nincs.
Úgyhogy nem értem miért csodálkoznak, hogy képes vagyok mosolyogva tűrni, ahogy szép csendben darabokra törik a szívem.:) 


A legrosszabb még is az, hogy miközben és darabokra hullok, Ő simán éli az életét tovább, mintha mi se történt volna. De mondjuk teljesen mindegy.


Tök mindegy, amúgy már hozzászoktam.




http://www.youtube.com/watch?v=NU9JoFKlaZ0


Erről mindig atz jut eszembe, ami volt. Ilyen volt. Mint az elején a klippnek.
Tökéletes volt minden.


Hát persze, hogy tönkrement.








MINDEGY.
Cső.