Tudom.. TUDOM, hogy egyáltalán semmi közöm hozzá, sőt.. nekem van szinte a legkevesebb. De mostmár belefolytam..
Nem akarok kioktatni senkit, meg semmi ilyesmi, egyáltalán nincsen hozzá jogom, stb, meg nem ismerem, csak az egyik oldalt...
De a másikat viszont át tudom érezni, még ha nem is annyira........ Tudom.. Fáj.. Éget.. Olyan, mintha minden percben haldokolnál, minden szép eltűnik, minden feketébe borul..............
" Elmúltak a szép idők, most a magányom fertőz......
.... Vesdd magad az életebe, talán megtalálod mit kerestél,
De gondolj rám, mikor a nagy sietségedben elestél,
Rád gondolok éjjel miközben bámulom az eget..
Sírva nyögöm az ég felé: elraboltad a szívemet...
......
Mikor velem voltál minden jó volt, minden szép és tiszta..
De beborult az ég, a madarak elszálltak a f*szba,
Elhervadtak a virágok, fekete lett a szivárvány,
Leszálltam a fehér lóról, most pofán váglak királylány..
Lehetek én görény, a tetű,na meg a szemét,
könnyű kimondani, hogy vége, ellökni a másik kezét,
Eddig utánad futottam, most meg előled menekülhetek,
Az emlékedet temetném, de minden reggel sírva ébredek,
Mielőtt kinyítnám a szememet, álmom utolsó képe villan fel:
az arcod látom.. a kép hirtelen illan el,
Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal: egyedül jobb nekem..."
IGEN.. ez fejezi ki legjobban azt hiszem.... :/ Nagyon sajnálom...
Asszem nincs nehezebb annál,mint mikor elvesztünk valakit....
Ezért vannak a barátok.. Ők mindig segítenek.
Azért, hogy mikor úgy érzed, hogy valaki földbe döngölte az összes érzésed, és, mikor azt hiszed, hogy innen soha többet nem tudsz felállni, na akkor jönnek a barátok.! Velük minden könnyebbnek tűnik...
És egy idő után eljön majd az az idő is, mikor azt tudod mondani, hogy " nem.. nem léptem túl.. De képes vagyok újra felállni és mosolyogni!."
Aztán szép lassan jön majd egy következő.. Vagy ki tudja? Meg kell látni az életben az összes lehetőséget...
Mert mindig fel lehet állni. Nincs olyan, hogy nem. Erősnek kell lenni hozzá. Nagyon.. És nagyon fáj.. Tudom, tisztában vagyok vele. Törtek már össze engem is, mást is.... és valószínűleg nem ennyire durván...
De a barátok, az igazi barátok át bírják érezni, képesek nem viccet cisnálni, és "apró ügy"ként beállítani, mikor EGY KICSIT SEM AZ. Ehhez idő kell. Fel kell dolgozni. Lehet kevés, vagy sok idő... De menni fog...
" There's always gona be another mountain,
I"m always gonna make it move,
Always gonna be an uphill battle,
Sometimes you gonna have to loose..
Ain't about how fast I get there,
Ain't about what's waiting on the other side...
It's the climb."
Sajnálom.:/ lesz könnyebb...♥
://////:((
Jóéjt..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése