"... Kérlek, mondd, hogy szeretlek!! .."

Hát, nem szeretném részletezni, de amióta csak elkezdtem "pasizni" úgymond, csak és kizárólag csalódások értek.. 
Ami rajtam úgy jött ki, hogy szerintem ha tovább folytatódott volna, akkor teljesen összeomlok.
Régen, még ezek előtt én nagyon vidám voltam, én mindenben meg tudtam találni a jót meg a szépet, de mostanra meg már szinte csak az önsajnálat maradt, meg néhány rossz emlék, ami inkább csak pesszimizmust váltott ki belőlem:///


DE!
ennek most vége:$
Nem vagyok biztos benne, hogy jól fog elsülni, mert Ő az akiben tényleg teljesen megbízom, de hát akkor is nehéz elhinni, hogy hirtelen így megváltozzon minden. 
Mert elég nehéz elhinni, hogy két, majdnem három év csalódás után egyszer csak hipp-hopp jön valaki és teljesen felforgatja az életed.. Olyan szinten, hogy nem bírsz aludni meg semmi ilyesmi és már lassan azéért élsz, hogy vele legyél vele beszélhess vagy csak nézhesd... Szörnyű vagyok tudom, de...de ott a remény és annyira vágytam rá és most hogy itt van egy karnyújtásnyira a boldogság nem akarom elengedni semmiért...


Néhány napja megint vidám vagyok, megint mosolygok, olyan kezdek lenni, mint régen. Nevetek, viccelődök és meglátom a szépet, meglátom azt ami a felszín mögött van..


Hihetetlen, de igaz...


Szöveg.(tudom, hogy már leirtam egyszer de most már értem mire gondoltak mikor ezt a számot irták.$:o ) :
"..Volt idő, hogy nem voltál, 
úgy éreztem minden ébredés, már oly nehéz..
vártam azt, hogy eljössz majd
 és megtalálod szívem ajtaját,
 amin úgy lépsz át..
Mint az égen fénylő napsugár,
 mint egy álom mely valóra vált...
Te vgy az életem...! "




Nagyon várom a szombatot! :$


Szeretlek.<3






Napusziiii:))))